iwiw Asztráltest II.

2011. december 4., vasárnap

Asztráltest II.

A középkori alkímistáktól eredő "asztrál" elnevezés "csillagot" jelent, jelezni akarván vele az asztráltest fénylő kinézetét. Az asztráltest a fizikai test határain túlterjedő részét rendszerint "aurá"-nak nevezik.

Ha valaki asztrálisan néz az órára, látja az elejét és külön-külön az összes kereket. Egy csukott könyvre nézve annak minden oldalát látja, nem az összes előtte vagy mögötte lévő oldalakon keresztül, hanem egyenesen lenézve rá, mintha csak ezt az egy oldalt kellene látnia.

Röviden, az asztráltest egy olyan test, amely a tisztánlátó előtt a fizikai testhez hasonlít, melyet felvillanó színekhez hasonló aura vesz körül, továbbá, amely a fizikai anyagnál finomabb anyagi fokozatokból áll, amelyben az érzések, a szenvedélyek, a vágyak és indulatok vannak kifejeződve és amely híd vagy közvetítő gyanánt működik a fizikai agy és az értelem közötti átvitelnél, mely utóbbi egy még ennél is magasabb testben működik - a mentális testben. Egyrészt míg minden embernek megvan az asztrálteste és használja is azt, másrészt aránylag kevesen tudnak létezéséről vagy képesek ellenőrizni működését és benne teljes tudatossággal működni. A legtöbb embernél alig más, mint kezdetleges asztrálanyag-tömeg, melynek mozgása és működése alig áll magának az embernek - az Egónak a felügyelete alatt. Másrészt viszont az asztráltest jól kifejlődött és teljesen szervezett vertikulum, melynek megvan a saját élete és amely tulajdonosának sok és hasznos erővel szolgál. A fizikai test alvása alatt a fejletlen ember az ő aránylag kezdetleges asztráltestében álomszerű, határozatlan életet él és amikor fizikai testében újra felébred, egyáltalán nem vagy csak alig emlékszik áloméletére. A fejlett embernél ellenben, mialatt a fizikai test álomba merül, az asztráltestben tevékeny és hasznos, és ennek emlékezetét bizonyos körülmények között át lehet hozni a fizikai agyba. Az ilyen ember élete megszűnik az öntudatnappalok és feledéséjjelek sorozata lenni, ehelyett élete a megszakítatlan öntudatosság folytonos életévé lesz, amely váltakozva a fizikai és asztrál világokban vagy síkokban folyik le. A legelső dolgok egyike amit az ember az asztráltestében megtanul, a benne való utazgatás, mivel az asztráltest nagy sebességgel képes mozogni és az alvó fizikai testtől nagy távolságokra eljutni. Ezen jelenség nagyon sok ún. "okkult" jelenségre vet fényt, mint amilyenek a sokféle kísérlet, a fizikailag sohasem látott helyek ismerete, stb.

Az asztráltest szerkezetének, természetének, lehetőségeinek és határainak világos megértése lényeges annak az életnek a megértéséhez, melybe az emberek fizikai haláluk után belépnek. A számtalan sok vallás hívői által hitt sokféle "mennyország""pokol", és purgatóriumi lét mind-mind természetszerűleg megtalálja a maga helyét és érthetővé válik amint megértettük az asztráltest és az asztrálvilág természetét. Az ember asztráltestének tanulmányozása ilyenképpen messzire elvisz bennünket és a pusztán csak a fizikai világra és fizikai érzékekre alapozott életfelfogásunkat rendkívül kibővítjük. Amint előbbre jutunk, látni fogjuk, hogy a fizikai érzékek bármily felbecsülhetetlenek legyenek is, egyáltalán nem jelentik határát annak, amire az embert az ő testei azokra a világokra vonatkozóan, amelyekben él, megtanítani képesek. Az asztrál-képességeknek cselekvő tevékenységre való felébresztése egy új világot tár fel a régin belül és amikor az ember képessé válik helyesen olvasni annak jelentőségeit, a saját életére és az egész természetre nézve olyan kiterjedt felfogásra tesz szert, amely feltárja az emberben rejtve levő majdnem korlátlan lehetőségeket. Ebből előbb vagy utóbb azonban elkerülhetetlenül megszületik az ösztönzés, majd később az ellenállhatatlan elhatározás, hogy uralja ezeket a világokat és önmagát is, hogy közelebb emelkedjék az ő földi rendeltetéséhez és értelmes együttműködővé váljék azzal, amit találóan a fejlődésben levő Legfelsőbb Akaratnak neveztek el. ...

Az asztrálanyagnak hét fokozata van, megfelelően a fizikai anyag hét fokozatának, melyek a szilárd, folyékony, légnemű, éterikus, éterfeletti, atomalatti és atomi. Ezen asztrál állapotok jelzésére még nem találtak ki elnevezéseket és vagy úgy szokták jelölni, hogy a legfinomabbtól kezdődően az 1-től 7-ig terjedő számokat adják nekik vagyis amikor a legdurvább a hetes számot viseli, vagy a megfelelő fizikai állapotoknak neveit adják nekik. Így például szilárd asztrálanyagról beszélünk, értvén alatta a hetedik vagy legalsó változatot; amely a legfinomabbtól számítva a negyedik az asztrál éteranyag és így tovább. Az asztrálanyag finomabb lévén a fizikainál, áthatja azt. Ennélfogva minden fizikai atom egy asztrálanyagból álló tengerben úszik, amely körülveszi és a fizikai anyagban levő minden közt kitölt. Természetesen jól ismert dolog az, hogy két atom még a legkeményebb anyagban sem érintkezik egymással és két határos atom közötti tér a valóságban szerfölött nagyobb, mint maguk az atomok. A hivatalos tudomány már régen feltételezi a minden ismert anyagot - a legsűrűbb szilárdat éppen úgy, mint a legritkább gázt - átható étert; és éppen úgy, mint ez az éter teljesen szabadon mozog a legsűrűbb anyag részecskéi között, akként hatja át viszont az asztrál anyag az étert és mozog tökéletes szabadsággal a részecskéi között. Ilyenformán egy, az asztrálvilágban élő lény elfoglalhatja ugyanazt a helyet, amelyet egy, a fizikai világban élő lény elfoglal, emellett azonban egyáltalán nem tudnak egymásról és egyáltalán nem akadályozzák egymás szabad mozgását. A tanulmányozó tisztában kell hogy legyen ezzel az alapvető fogalommal, mert ennek világos megértése nélkül lehetetlen megértenie a nagyszámú asztrális jelenséget.
Az egymás áthatásának az elve teszi világossá azt, hogy a természet különféle birodalmai nincsenek egymástól elkülönülve a térben, hanem mindig itt léteznek körülöttünk úgy, hogy észrevevésükhöz és kikutatásukhoz nincs szükség térbeli mozgásra, hanem csak arra, hogy felnyíljanak bennünk ezek az érzékek, melyek segítségével észrevehetjük őket.

Ily módon tehát az asztrálvilág vagy sík, inkább egy állapota a természetnek mint valami hely. Meg kell jegyeznünk, hogy a fizikai atomot nem lehet közvetlenül asztrális atomokra felbontani. Ha azt az erőt, amely a (megközelítőleg 14 milliárdnyi) "koilonban levő buborékot" egy végső (ultimate) fizikai atomba beleforgatja, egy akarat-erőfeszítés visszanyomja az asztrális küszöbén túlra, úgy az atom eltűnik és a "buborékok" felszabadulnak. Ugyanaz az erő egy magasabb síkon működve, nem egy asztrálatom által fejeződik ki, hanem 49 ilyen atomból álló csoport által.

Az aszrálanyag csodálatos pontossággal megfelel a fizikai anyagnak, melyet áthat és a fizikai anyag minden változata a neki megfelelő sűrűségű asztrál anyagot vonzza. Így a szilárd fizikai anyagot áthatja az, amit szilárd asztrálanyagnak nevezünk, a folyékony asztrális, a folyékony fizikait, azaz a hatodik alsíkbeli anyag; hasonlóképpen van ez a gázszerű és a négy éter fokozatú anyaggal is, melyek mindegyikét a neki megfelelő fokozatú asztrálanyag hatja át. Amint szükséges, hogy a fizikai test a maga összetételében magában foglalja a fizikai anyagot annak összes állapotaiban, tehát a szilárd, folyékony, légnemű és éter állapotban, éppen olyan elkerülhetetlenül magában kell hogy foglaljon az asztráltest is mind a hét asztrál alsík anyagából való részecskéket, bár az arányuk természetszerűleg nagymértékben különböző lehet.

Az asztrálanyag sajátos felelés-fajtája az, amely képessé teszi az asztrálanyagot arra, hogy olyan hüvelyként szolgáljon, melyben az Én érzés tapasztalatokra tehet szert.

Az asztráltest működéseit nagyjából a következő három fejezet alá lehet sorolni:

1. Lehetségessé teszi az érzést
2. Híd gyanánt szolgál az értelem és a fizikai anyag között
3. Úgy működik, mint egy független öntudat és cselekvő test

Az ember asztráltestének fejlődésében két határozott fokozatot lehet megkülönböztetni: az asztráltestet először is mint egy közvetítő testet meglehetősen magas fokra kell fejleszteni, majd pedig független testté kell fejleszteni, melyben az ember az asztrálsíkon működni képes.

Az Egó jelenléte és ereje az, ami az embert arra képesíti, hogy válasszon a vágyak között és fölébe kerekedjék azoknak. Az ember asztráltestét szemlélve két fő tényezőt kell figyelembe venni:

1. Azt az időtartamot, melyet az ember valamely alsíkon eltölt
2. Az ezen alsíkbeli öntudata nagyságát

Az időtartam hossza az ezen alsíkon levő anyag mennyiségétől függ, melyet a fizikai élete alatt épített asztráltestébe. Szükségképpen addig fog ezen az alsíkon maradni, míg csak az annak megfelelő anyag ki nem vált asztráltestéből.
Az öntudat nagysága attól függ, hogy fizikai élete alatt az egyes alsíkok anyagát mily mértékben éltette és használta.
Az általános elv az, hogy amikor az asztráltest egy sík iránti vonzalmát kielégítette, durvább részecskéinek nagy része lehull és a lét némileg magasabb állapotának közelében találja magát. Sajátos vonzása úgyszólván állandóan csökken, és ennek következtében állandóan felfelé emelkedik a sűrűből a könnyebb rétegbe és csak akkor áll meg útjában, ha egy időre egyensúlyba jutott.

Az asztrálvilág bármely adott alsíkján lenni annyit jelent, hogy az ember kifejlesztette az asztráltestében levő azon részecskék iránti érzékenységét, melyek ezen alsíkhoz tartoznak. Az asztrálsíkon tökéletes látással bírni azt jelenti, hogy az ember az asztráltest minden egyes részecskéjében kifejlesztette az érzékenységét úgy, hogy egyidejűleg az összes alsíkokat látni lehet.

Egy pont-nak, amelynek "helyzete van de nagysága nincsen" nincs kiterjedése; egy vonal-nak, amelyet egy pont mozgása idéz elő, egy kiterjedése van, hosszúsága; egy felület-nek, melyet egy vonalnak önmagával derékszögben történő mozgása hoz létre, két kiterjedése van, hosszúsága és szélessége; egy szilárd test-nek, melyet egy felületnek az önmagához mérten derékszögben végzett mozgása hoz létre, három kiterjedése van, szélessége, hosszúsága és vastagsága.

A tesseract egy feltételezett tárgy, melyet egy szilárd test önmagához mérten derékszögben végzett mozgása hoz létre, négy kiterjedése van, hossza, szélessége, vastagsága és egy negyedik, amely ezen háromhoz mérten derékszögű, melyet azonban a mi háromkiterjedésű világunkban képtelenség ábrázolni.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében az oldal kezelője akkor is felelős a kommentekben elkövetett jogsértésekért, ha azokról az adott pillanatban még nem is tud, ezért a hozzászólások csak moderálás után jelennek meg.

Rólunk

Ha talán valami olyat vársz, amit te magad sem tudsz megmagyarázni, hiszed, hogy eljöhet a változás, de kevés a tény, amire alapozhatsz? A sok kérdésre, válaszok helyett, újabb kérdéseket kapsz? Hidd el, nem vagy egyedül! Gondolkodj velünk olyan témákban, amelyek tágítják tudatod! Szeretettel várunk!

Könyv ajánló

  • Drunvalo Melchizedek - Az élet virágának ősi titka I-II
  • Balogh Béla - A végső valóság
  • Balogh Béla - A tudatalatti tízparancsolata
  • Zecharia Sitchin - A tizenkettedik bolygó
  • Zecharia Sitchin - Az Istenek városai
  • Zecharia Sitchin - Dimenziókapu
  • David R. Hawkins - Erő vs. erő
  • David R. Hawkins - A valódi ÉN hatalma
  • A hetedik pecsét feltörése

Követés Email-en

Népszerű bejegyzések