A természetet nem kihasználni, hanem megismerni kell!

A városi élet viszonylag új találmány. Őseink történelme folyamán sok olyan közösségről hallhattunk már, akik több ezer fős városokba tömörülve élték életüket. A legősibb város leleteit kb. 10.000 évvel ezelőttről tárták fel, legalábbis a régészeti leletek ezekről az adatokról számolnak be. De mi lehetett az az ok, ami a felmerülő sok nehézség ellenére, hagyta, hogy mégis olyan esemény kialakulásához vezessen, amely még a ma élő ember életét is befolyásolja?

Mielőtt az első városok kialakultak volna, elődeink a természetben, annak törvényei szerint élve, vándorló életmódot folytattak. A természet adta lehetőségek ismerete és azok felhasználása, lehetővé tette a közvetlen kapcsolatot az ember és környezete között. Otthonaként tekintett a völgyek és hegyek, erdők és mezők, folyók és tengerek alkotta világra, amely minden igényét kielégítette, megoldással szolgált a felmerülő problémákra, csak fel kellett ismerni a lehetőséget a környezetében. Sosem hagyta magára az embert, mindig támaszt nyújtott a számára. Mégis megtörtént, hogy az ember megszakította a kapcsolatot az egykor otthonaként szolgáló természettel, és az évek múlásával a köztük lévő távolság egyre csak nő.

Vajon miért hagytuk, hogy mindez megtörténjen?

Őseink felváltották a vándorló életet a zsúfoltságra, amely életüket nehezebbé tette. Azelőtt vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak, az évszakokkal együtt mozogtak. Ma viszont az emberiség több, mint a fele már városokban él...

Miért jöttek létre a városok?

Az első lépés a mezőgazdaság elterjedése volt. A történelemben először felesleget termeltek élelmiszerből. Ezt neolitikus forradalomnak nevezzük. Az első települések lakói földművesek és állattenyésztők voltak. Olyan sár és vályogtéglákból épült építményekben laktak, amelyek még nem hasonlítottak a mai modern városokhoz. Utcák híján inkább méhkaptárhoz voltak hasonlóak. Megoldást kellett találniuk a hulladék és a betegségek elterjedése ellen. Az első feltárt városok kb. 9.000- 10.000 évvel ezelőttről származnak. A feltárt leletekből arra következtethetünk, hogy egyértelműen a letelepedésre rendezkedtek be. A szoros közelség azonban elkerülhetetlen körülményekkel járt, a köztisztaság miatt megvoltak a városi élet nehézségei. Az összegyűlt szemétből származó bűz könnyen ide vonzhatta a bogarakat, legyeket, melyek különböző betegségek elterjedéséhez vezettek. A vándorló életmód megköveteli a könnyű mozgást. Állandóan a természetben éltek. A megjelenő hódítók földbirtokot akartak maguknak, kihasználták erőbeli fölényüket, elfoglalták a bennszülöttek által lakott területeket, így egy hosszú időkön át élő, ősi kultúrát tettek semmissé. Első ránézésre a városi élet könnyebbnek tűnik, de a földművelés és állattenyésztés nehéz munkával jár. A városi élet új betegségeket eredményezett.

A világ egyik első városa a mai Jericho volt, 10.000 évvel ezelőtt alapították. Olyan hatalmas falakat és tornyokat tártak fel a régészek, melyeket csak védelmi céllal emelhettek. A városok kialakulásával, az elraktározott élelmiszert és a letelepedett életmód eszközeit védeni kellett. Amikor a vándorló közösségeket valami veszély fenyegette, továbbállhattak, de a városi embereknek harcolniuk kellett. A földművelés lényege, hogy amit elültetünk majd learatunk, azt elraktározzuk. A vadászó, gyűjtögető életmód szabálya lehetett, hogy nem raktározunk semmit. Elosztják egyenlően, és elfogyasztják, felhasználják amijük van. A készletek felhalmozása, és esetleg más közösségekben ezek hiánya a politika kialakulását eredményezte. Elkerülhetetlen a hatalom és a föld birtoklásáért űzött harcok kialakulása, ami egykor közös volt, most háborúkat eredményezett. További probléma, hogy voltak olyan emberek, akik sikeresebben termelték javaikat és óvták meg őket. Ezzel megszületett a szegénység és a gazdagság fogalma, ami nagyban megkülönböztette az embereket egymástól. A városok fejlődésével megszületett a gazdag elit megjelenése. Megjelentek azok az intézmények, amelyek az elitet szolgálták. Ezek megjelenése fizikálisan és szimbolikusan is elválasztotta az uralkodó osztályt a közemberektől. Az elitnek viszont szüksége volt a közemberek munkájára, kézművesek, földművesek, kovácsok, stb. Mindez a társadalmi egyenlőtlenség kialakulásához vezetett. A többségben lévő közemberek életét a szűk elit határozta meg. Egy társadalmi és gazdasági rendszerből való kitörés nem lehetetlen, az elit réteg uralma csak illúzió. A virágzónak tűnő városok, a kizsákmányolt közemberek munkájára épülnek. Egyik ember alkotta birodalom sem örök életű, mind megbukott a történelem folyamán. Ha túlzott mértékben kihasználjuk a természet forrásait, pusztulásra számíthatunk. Modern életmódunk megállíthatatlannak tűnik. Városokba gyűlünk össze, és ott mégis vallásunk, társadalmi helyzetünk, nemzetiségünk szerint csoportosulunk.


Nem vagyunk összetartóak, pedig egységet kellene alkotnunk, és mégis ugyanolyan problémákkal küzdünk, mint sok ezer évvel ezelőtt. Nem tanulunk múltunkból. Minden városnak vannak gazdag és szegény negyedei. Ameddig ez a különbség egy városon belül érezhető, mindegy, hogyan építjük lakóövezeteinket, mert a társadalmunk fejlesztése előbbre való. Vezetőinknek ezeket az elveket kellene felismerniük, egyensúlyt teremteni. Manapság hallhatunk olyan eredményekről, amelyek a technika fejlődésének köszönhetően a letelepedett ember javait szolgálnák, de a jelenlegi rendszer ezeket a találmányokat nem támogatja, mert nincs haszna belőle. A természetből fakadó energiák felhasználása otthonainkban, a RepRap-nak nevezett 3D nyomtató elterjedése, mind életünk könnyebbé tételét eredményezné. Aki nem ismerné ezt az eljárást: ez egy önreprodukáló gép, ami a megadott anyagokból lehetővé teszi, hogy bárki, bármikor készíthessen egy adott tárgyat. Úgy működik, mint egy nyomtató, csak nem papírra nyomtat, hanem anyagból, a térben egy 3d-s modellt készít. Láttam olyan verzióját is, ami egy lakóházat készített a megfelelő anyagokból. Már létező technológia, de feltalálója homályban burkolózik. Az ehhez hasonló találmányok bevezetése, a társadalmi felfogásunk megváltoztatása, új alapokra épülő, boldog életet nyújthatna a természet alkotta modern városokban élő, tudatos ember számára.

undefined