Dogonok

Az Észak-Afrikai dogon törzs, a Niger folyó nagy kanyarulatában, 300 mérföldnyire délre Timbuktutól - ahol az őseik mintegy 500 évvel ezelőtt letelepedtek - Maliban élő nép a Bandiagara fennsík szirtjei tövében, és különös eredetmondáiról vált ismertté. A Mali Köztársaságban található Bandiagara fennsíkra úgy a XIII-XVI. század tájékán telepedtek le, s itt élnek azóta is elszórt falvaikban és a fennsík holdbéli sziklái tövében sárból és szalmából rakott szokatlan formájú házaikban évszázadok óta szinte változatlan életmód szerint; pásztorkodásból, kecsketartásból és némi gabona termeléséből, s a kopár sziklák közt fellelhető tüzelő összegyűjtéséből tengetve életüket. A fennsík sziklái között rejtőzködik egy barlang, melynek bejáratát a dogonok egy kiválasztottja őrzi, akit élelemmel a törzs tagjai látnak el. E barlang sokezer sziklarajza közt bújik meg a dogonok homályos múltba vesző mitológiája. A dogonoknak meglepően pontos csillagászati ismereteik vannak. Tudomásuk van arról, hogy a Naprendszer bolygói a Nap körül keringenek, tudnak a Jupiter holdjairól, a Föld tengely körüli forgásáról, s arról is, hogy még végtelen számú csillag létezik. A nyugat-afrikai dogon törzs eredetmondája szerint őseiknek a Szíriusz csillagról érkezett hüllőszerű lények, a nommók adták át a bölcsességet. A dogonok mondáiban az az egyik érdekesség, hogy olyan információkat tudtak a Szíriuszról (és annak kísérőjéről), amit a tudósok csak jóval később fedeztek fel. A dogon papok hiedelme szerint a Szíriusz egyik bolygójáról a távoli múltban kétéltű lények érkeztek a Földre és tanították, információkkal látták el őket. Barlangjuk falán a velük és űrhajójukkal való találkozást is megörökítették.

A dogonok leírása a Szíriuszról egyezik a valósággal. Az érdekessége az volt az egésznek, hogy a csillagászoknak csak úgy 150 évvel ezelőtt sikerült megerősíteniük a dogonok által lerajzolt Szíriusz körül keringő kisebb csillag létezését, azt, hogy a körülötte észlelt szabálytalanságok egy csillag létezését feltételezik, mely gravitációs erejénél fogva zavarja a Szíriusz pályáját, s később alátámasztották a többi adatot is, vagyis a súlyáról állítottakat. A szabálytalanság okozóját, a társcsillag létezését Alvan Graham Clark csillagász találta meg 1862-ben.

A dogon törzs hiedelemvilágának középpontjában a Szíriusz áll. A barlangrajzok közt szereplő tojás alakú ellipszisről hiszik és állítják, hogy egy keringési pályát ábrázol és az ellipszisen a Szíriuszt ugyanarra a helyre helyezték, ahol az valójában van: az ellipszis széléhez közel eső fókuszpontba, és tudnak a Szíriusz társcsillagáról is, és azt állítják, hogy az 50 éves periódusokban kerüli meg a Szíriuszt. A törzs 50 éves időközönként ünnepli meg az ehhez kapcsolódó "Szigui-ünnep"-et, pompás rituálékkal kísérve. Az 1930-as években két néprajztudós, Marcell Griaule és Germaine Dieterlen felfigyelt a különös törzsre, és több évtizedet töltöttek köztük, majd az 1950-es években az Afrikanisztikai Társaság erről könyvet is adott ki. A könyvet olvasva felfigyelt a dogonokra később Robert K. G. Temple amerikai tudós a szanszkrít- és a keleti tudományok szakértője is, aki Párizsba utazott, hogy felkeresse Dieterlent, hogy személyesen beszéljen vele a dogonok közt szerzett tapasztalatairól, majd személyesen is elment Maliba, hogy végére járjon a mítosznak: "Kezdetben csak kutattam. Szkeptikus voltam. Csalást szimatoltam, mert nem tudtam elhinni a dolgot. Aztán egyre több, a képbe illő részletet ismertem meg" - írta később. "... minden dolgok elején volt Amma isten, aki a semmin pihent. Amma gömbbe volt zárva és ezen kívül semmi nem létezett (ez azonos lehet az ősrobbanás előtti gömbbel). ...

A dogon nyelvben Amma isten neve valami szorosan és állandóan összetartott, ugyanott lévőt is jelent. Valamiféle anyagi erő, mozgás és energia egyben. Az általános mitológiai istenek általában anyagtalanok, ezzel szemben Amma anyagi, sűrű energiagóc. Egyisten, azaz kívüle más isten nem létezik. Amma nem a világ teremtője, hanem az azt uraló törvényeké. Ebben a gömbben spirálmozgás révén keletkezik az un. "po", vagyis a legkisebb anyagrészecske. Ez a részecske pergő mozgással sugározza az energiát, ilyenkor hang és fény keletkezik. Ezt pedig nem lehet sem látni, sem hallani. Amma méhében a világ, tér és idő nélkül volt. Az idő és a tér egybemosódtak. Amma kinyitotta a szemét. Erre méhéből kijött minden és spirális alakban terjeszkedni kezdett, kirajzolódott hát a világ terjedése.Amma kétszer teremtette meg a világot. Az elsővel elégedetlen volt , így elpusztította azt. (talán utalás Atlantiszra, vagy Mu földjére?)

"Határa van a csillagvilág egésznek, melynek egy része a mi földünk is, az egész pedig spirál alakban forog. Amma isten pedig sok világmindenséget teremtett és azok is spirál alakúak". A legtöbb mitológia úgy véli, hogy Földünk a világ közepe, a dogonoké azonban kivétel. Szerintük a spirál alakban mozgó csillagmiriádok világa lakott. A dogonoknak pedig nincs csillagászati távcsövük. Említik a Föld ellipszis pályájának rendellenességeit és tudják, hogy a Hold "száraz és halott". A Naprendszer szabad szemmel jól látható bolygóiról említést tesznek, de a Jupiter négy, egyenként tízegynéhány kilométer átmérőjű holdjáról is tudnak, melyeket elsőként Galilei fedezett fel távcsővel, és amik szabad szemmel teljesen láthatatlanok. Ezekről úgy tartják, hogy "oda vannak kötve a Jupiterhez" és le is rajzolják őket. Ez arra utalhat, hogy forgásidejük megegyezik a Jupiterével és ez úgy hat, mintha hozzá lennének rögzítve. Rajzaikon ellipszis pályát rajzolnak - nem ismerik Keplert! - és olyan dolgokról számolnak be, amit földi szem soha nem láthatott, kivétel ha űrhajóból nézte a Szíriuszt. Sőt a Szíriusz B nagy anyagsűrűségét is megemlítik, amit pedig csak az utóbbi években tudományos számítások hosszú sorozatával számítottak ki a tudósok. (Egyetlen kávéskanálnyi anyag a bolygóból kb. 150 földi kilót nyomna!) Egyszóval a dogonok szerint az emberek ősei a Szíriuszról érkeztek. A dogonok is csak olyan törzs, mint az összes többi, csak egy kicsit más mitológiát tisztelnek. Ahhoz ugyanis, hogy egy eldugott afrikai törzs ilyen információkra tudásával tegyen szert, vagy nagyon magas fokú mágikus hatalomra, vagy kimagasló pontosságú precíziós műszerekre lett volna szüksége évszázadokkal ezelőtt. Kétszázhatvan csillagkonstellációt ismernek, - többet, mint a hajós nemzetek összes csillagjósa valaha - és ezeket saját jeleikkel le is rajzolják. Modern felfogást vallanak az anyag keletkezéséről, vagyis "a legkisebb részecske elmélet" szerint áll fel a világképük. Említést tesznek a kettős spirálról, ami feltűnően hasonlít a DNS-ről alkotott képre.

Tény, hogy spirituális és materiális itt nem válik el egymástól. Mivel a mindenki számára érthetőtől halad a csak a beavatottak számára érthető felé, az exoterikustól az ezoterikushoz, érti a módját annak, hogy mindenkinek elérhető legyen, hogy az ismereteiknek megfelelő szinten szóljon az emberekhez, és a képességeiknek megfelelően mutatkozzék meg nekik. A szájhagyomány egyszerre minden: vallás, megismerés, természettudomány, szakmai beavatás, történelem, szórakozás és felüdülés, és minden egyes részletétől bármikor el lehet jutni az eredeti egységhez. Túl sok lenne a véletlen összefüggés, ha mindezen tények, csak fikciók lennének. Lehetett e olyan modern kori beavatkozás a törzs életébe, mely befolyásolhatta ábrázolásaikat? Bizony lehetett, mert Gurman István szerint a Szíriuszról és naprendszerünk távolabbi bolygójáról szóló ismereteik vélhetőleg azon angol és francia csillagászoktól származhatnak, akik a XIX. század végén bizonyíthatóan kapcsolatba kerültek a nyugat afrikai néppel, akik aztán nem kis kreativitásról téve tanúbizonyságot, az új ismeretanyagot tradicionális hiedelemvilágukba integrálták. De kérdem én, akkor A XIII. és XIV. században letelepedett nép eredetmondái csak a XIX. század óta léteznének? Ezzel részemről a kérdéssel nem is kell tovább foglalkozni. Miért kell olyan teóriákkal próbálkozni a tények ismeretét illetően, amelyek hitelteleníteni próbálják az ősi hitvilág szerint élő törzsek mondavilágát?Amennyiben ismereteik és tudásuk nem mende-monda, hanem szerintem igencsak figyelemre méltó, érdemes elgondolkodnunk mondanivalójáról. Érdemes lenne megfigyelnünk életmódjukat, tudásukat mire használják, stb... Egy kis figyelmet szerintem mindenképpen megérdemel, hátha közelebb visz minket afelé, amerre tartunk.