Legendák nyomában

Modern világunkra gazdag örökséget hagytak az előttünk itt élők. Ősi helyek árulkodnak hajdan élő civilizációkról, melyek a múlt homályába vesztek. Miért hivatkozik annyi ősi szöveg, repülő tárgyakra, oly sokkal a repülés feltalálása előtt?

Első találkozások, észlelések:

A legősibb feljegyzések is repülő tárgyakról beszélnek, a sumérok i.e. 5000 évvel ezelőtti korszakából olyan írásos beszámolók léteznek, amelyek nagy pontossággal leírják ember vezette repülő tárgyak jelenlétét. Egy egyiptomi fáraó, i.e. 1480 Thutmozisról, ismeretes egy olyan történet, miszerint égő tűzkarikák jelentek meg az égen. Mik lehettek ezek? Miért kellett lejegyezni? Miért vannak olyan barlangrajzok, amelyeken olyan ábrázolások láthatóak, amelyek az akkori emberi tudatban nem voltak jelen? Valószínű azt ábrázolták, amiket láthattak. A teremtés könyve leírja, óriások éltek akkor a földön, mikor az isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak, és gyereket szültek nekik. Teremtés könyve, 6.rész, 4. fejezet. Míg a biblia óriást említ, az eredeti héber szövegben a nephilim szó szerepel. Nem óriást jelent, hanem embert aki lejött az égből. Itt van még Mózes története 3500 évvel ezelőttről. Miközben Mózes vezetésével egyiptomi rabszolgaságukból szabadulva a zsidók, a sivatagban 40 éves vándorlásba kezdenek az ígéret földje felé, egy rejtélyes vezető irányítja őket a forró sivatagban, hol felhő hol tűzoszlopként mutatva az utat. Kivonulás könyve 13. rész, 21. fejezet. A történet a földön kívüli intelligencia kifejezése is lehet. A 10 parancsolat kinyilatkoztatása is megemlítendő. A sínai hegyen történik. Kivonulás könyve 18. rész 18-19. fejezet. A vallási vezetők ragaszkodnak saját értelmezéseikhez, de az érvek kik számára meggyőzőek? Illés próféta története. Mikor Illés fiával átkel egy folyón, egyszer csak jött egy tüzes szekér, tüzes lovakkal, elválasztotta őket egymástól, és Illést felvitte az égbe. Királyok 2. könyve, 2. rész, 11-12. fejezet. Ezután Ezékiel prófétával történt: egy mechanikus szerkezetet ír le, nagy alapossággal, melyet emberek által vezette űrjárműről beszél, mely a szövegből kiderül, számára érthetetlen. Ezékiel könyve 10. rész, 9-11. fejezet.

Nephilim

A Közel-keleten talált emléktárgyak abból a korról mesélnek, mikor az emberiség elődei megérkeztek a földre. A sumér-babilóniai nemzetek úgy gondolták, hogy civilizációjukat az égből érkezők hozták létre. Hogyan szerezhette az akkori ember mindazt a tudást, melyről a fent maradt építmények tesznek tanúbizonyságot? Elvesztettük volna történelmünk több ezer évvel ezelőtti emlékeit? Az ősi építmények romjai emlékeztetnek minket ezekre a korokra. Ne csak egy legendaként gondoljunk rájuk. Mexico, Tiahuanaco, Bolívia. Nem olyan impozáns, mint a piramisok, de érdekes hogy itt egy kőtömb 400 tonnás, és ezekből készült az építmény. Képtelenség elképzelni hogy csak emberi kéz alkotta. Pontos csillagászati tájolással rendelkezik. Ezek után ott vannak perui nasca vonalak. A gigantikus alkotás 520 négyzetkilométer, 2000 évvel ezelőttről. A mintákat csak nagy magasságból lehet tisztán látni.

Ázsia. A rejtélyek kontinense. Az ős indiai szövegekben is olvashatunk fényes repülő tárgyakról, égi jelenségekről. Mahabharata. 2-3000 évvel ezelőtt keletkezett, hindu költemény. Gonosz földönkívüli erők, megtámadják a földet, és megpróbálják kihasználni, de az isteni erők az emberek segítségére sietnek, ebből nagy harcok keletkeznek. A Vimana itt jelenik meg ezekben a leírásokban. Pontos részletességgel leírja mindazt, amelyet egy modern kori ufo megfigyelés leírna. Lehetséges, hogy légi csaták zajlottak volna, melyeket az akkori emberek tudatuknak megfelelően dokumentáltak volna? És ha saját legendáinkat vizsgáljuk, melyekben szerepelnek táltosok, táltoslovak, akiknek közbe avatkozása sietett az egyén, vagy a nép segítségére, szintén elgondolkodtató. Fehér ló fia, Emese álma, Csodaszarvas, Szent László legendái. Bármely kor mondáit vizsgáljuk, külső közbeavatkozás jelenléte figyelhető meg, hol pontos ismertetéssel, hol csak utalva reá. Szerintem ezen érdemes elgondolkodnunk, és ne keverjük a legendát a mesével, mert úgy könnyen feledésbe merülhet az a tudás, amely miatt keletkeztek.