A műholdak 1961-ben fedezték fel a Plejádok nevű csillagkép körüli energiafelhőt. Eddig nem sikerült minden kétséget kizáróan meghatározni, hogy mi is ez az övezet, valamint hogy milyen fizikai és spirituális hatásokkal lesz ez az emberiségre. Ez az energiafelhő azonban már olyannyira közel van hozzánk, hogy gyakorlatilag egész Naprendszerünk maholnap teljesen belép a Foton övbe és kb. 2000 évig benne is fog tartózkodni.
Napunk a Fiastyúk központi napja, az Alcyone körül rója útját. Ennek oka az, hogy a Hét nővérnek is becézett csillagképnek a mi Napunk is a része, tudniillik, a nyolcadik testvére, a húgocska, ha úgy vesszük. Mi így együttesen a Tejút nevű galaxisban alkotunk egy spirált.
Tudósaink 1961-ben felfedeztek a galaxisunkban egy övezetet, az úgynevezett Foton övet, amely kiterjedése meglehetősen nagy, s időről időre naprendszerünk minden bolygójával keresztül halad rajta. A megfigyelések szerint körülbelül 2000 évet szoktunk benne tartózkodni, majd 11000 évet rajta kívül, utána újabb 2000 évet benne, majd ismét 11000 évet kint. A benne tartózkodást galaktikus nappalnak, a kint létet galaktikus éjszakának szokták nevezni.
Eleinte szó szerint fotonokra gondoltak a tudósok, amikor ezt az energiaövet figyelték. A foton a fény részecskéje, ami sejteti, hogy valamilyen mélyreható, fénnyel kapcsolatos változásra lehet számítani akkor, amikor belépünk e térségbe. De ezek a változások már elkezdődtek, minthogy 1987 tavaszának napéjegyenlőségekor Földünk belépett a Foton övbe egy rövid időre. Azért csak egy rövid időt töltöttünk el a Foton övben, mert bolygónk folyamatosan kering a Nap körül, s folyamatosan ki-be lép ebből az energiagyűrűből. Évről évre egyre hosszabb időszakokat töltöttünk el a gyűrűben, de 2012 az a dátum, amikortól végleg belekerülünk és benne is maradunk majd kétezer esztendőn keresztül. ...
