A mitológia illetve az ókori tudomány több helyen fontos dologként hivatkozik a vízre: Az arisztotelészi négy alapelem (föld, víz, levegő, tűz) egyike. A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható.
Tulajdonságai: színtelen, átlátszó, szagtalan, íztelen. Ha jobban belegondolunk, mentes minden olyan illúziótól, mely a három dimenziós téridő alkotta világunkat alkotja. Életünk egyik olyan alkotó eleme, amely mindenhol jelen van fizikai valóságunkban, de az élet eszenciáját is magában hordozza. Bár kémiai anyagként tekintünk rá, de halmazállapotát változtatva, anyaga is változik. Amennyiben egy jégdarabot, mint szilárd anyagot, hő hatásának tesszük ki, folyékonnyá változik, majd tovább hevítve gőzzé, így légneművé válik. A tudomány mai ismerete szerint nem létezik több halmazállapot, de feltételezhetjük, hogy csak a mi világunk számára szűnik meg az anyag további ismerete. További érdekessége, hogy folyékony halmazállapotú közegben megváltozik a bele helyezett testre ható gravitációs erő.
A víz (latin: aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-monoxid). Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C, 101,3 kPa nyomáson. A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. A Föld felületének 71%-át víz borítja. Geológiai értelemben a víz egyszerre két csoportba tartozik: ásvány és kőzet. Ásványként az oxidok és hidroxidok ásványosztályba és annak 1. alosztályába (egyszerű oxidok) közé tartozik. Kőzetként monomineralikus, a hidrogén-oxid ásványból álló üledékes kőzet. Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A vér ozmózisnyomásának normál szinten tartásában is jelentős szerepe van. Ajánlott a napi legalább 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása, ez alapvető igénye szervezetünknek. Két-három napnál tovább az orvostudomány mai állása szerint az ember nem élheti túl a vízhiányt. A víz rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.
A víznek +4 °C fokon a legnagyobb a sűrűsége. Télen a folyóknak és tavaknak csak a teteje fagy be, így a jég alatt megmarad az élővilág. A jégben a vízmolekulák kristályt alkotnak, ennek neve: molekularács. A víz jó oldószer. 1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik. A víz megfagyásakor kialakuló kristályszerkezetben hidrogén-híd kötések alakulnak ki, amelynél a hidrogén atommagok közti távolság nagyobb, mint a kovalens kötésű hidrogén és oxigén atommagok közti távolság, és egyre inkább eltávolítja egymástól a vízmolekulákat. Ez okozza azt, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé és fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata megnő (mintegy 9%-kal). Ezért úszik a jég a vízen. Savasságának és lúgosságának értéke 15.74 pK.
A víznek számtalan megjelenési formája van. A víz a felszínen elsősorban mint forrás, patak, és tó jelenik meg. Csapadékként eső, ónos eső, jégeső, harmat, köd, dér, hó és zúzmara formájában. A felszín alatti vizek a talaj- és rétegvizek. A víz érrendszerként hálózza be a földet. A tiszta víz az életet hordozza.
Masaru Emoto 1943 júliusában született Jokohamában. A jokohamai egyetem bölcsészettudományi karának nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett diplomát. 1986-ban Tokióban megalakította az IHM Vállalatot. 1992 októberében a Sri Lanka-i Colombo Nyílt Nemzetközi Egyetemén Alternatív Gyógyászatból szerzett doktorátust. Jelenleg az IHM Általános Kutatóintézet vezetője és tiszteletbeli elnöke a non-profit szervezetként működő Nemzetközi Víz az Életért Alapítványnak.
Dr. Masaru Emoto japán kutató, a tokiói Hado Institute vezetője, a "Hado" jelenségről szóló számtalan könyv szerzője. A "Hado" szó (ejtsd: hadou, ami az angol shadow "árnyék" szóra rímel) a hullám és mozgás szavakból áll össze. Az alábbi definíció az, ahogy Dr. Emoto leírja a jelenséget, amely számos jelentős felfedezéshez vezetett a víz természetét illetően. ...
