A nyelvünkben élő szavak helyes használatának fontossága

A magyar nyelvben szereplő szavak közt, rengeteg szinonimát találunk egy adott jelentésre, de vigyázzunk, mert ha mondatba helyezzük az adott szavakat, egymás ellentéteivé válhat a szó jelentése és értelme. Ezt a hibát elkövetve, nem jut el a tudatunkig, így a kívánt hatás elmarad. Mindig tudsz olyan szót említeni a magyar nyelvben, ami az összes szinonima jelentését magában hordozza, és egy szóval kifejezhető, eléri tudatod, így megteremtve mindazt, mit a gondolataidban szavakként összefoglaltál. Egyik ilyen szavunk a boldogság. Minden jót magába foglal, és kizár mindent, ami rossz. Mikor kívánsz valamit, ha nem teszel mást csak boldogságot kívánsz, mindent megtettél, és mindezt egy szóval. Ha valakinek adni akarsz valamit, tedd úgy hogy felajánlod. A felajánlás nem jár elvárással, míg az adni-kapni fogalom, leginkább együtt működik. Nem mindegy hogy keresel egy megoldást a problémádra, vagy megoldod azt. Tedd vagy ne tedd, de ne próbálkozz - ahogy yoda mester mondaná. Ha tudatban helyesen használod a szavakat, más értelmet kap a jelentésük, ezáltal másképp is teljesülnek. Ha csak keresgélsz, nem biztosítod a jövőben, hogy találsz is, de ha tényként mint a megoldást magát veszem alapul, nem marad nyitott kérdés a jövőt illetően......gondolj az emlék szóra.....mi a lék... egy darab a dinnyéből... az emlék... egy darab a memóriádból... vissza emlékezni, annyi mint egy darabot elővenni a múltadból... mindíg a lehető legegyszerűbben.

Búcsúzásnál sem mindegy, hogy a szóval milyen tudattartalmat mozgatok meg. Ha nyitva hagyom a lehetőségét, hogy nem látjuk egymást újra, elő is fordulhat, de ha utalok arra, hogy idővel még találkozunk, elhatározottá tettem a kifejezésem. Pl.: szia - szia még látjuk egymást!

Választani... nem mindegy, hogy ha választanod kell valami között, akkor elválasztasz valamit egymástól, vagy inkább eldöntöd... választás vagy döntés... olyan mint a hiszem vagy a tudom.... ön-dönt és cselekszik, sugallja a szó, míg a válogat, keresgél, nincs határozott elképzelése érzetét kelti. Ha valami nem jól sikerül, általában azt mondjuk, nem jól döntöttem, és nem azt hogy nem jól választottam. Akkor legközelebb dönts és ne válassz! Rosszul dönteni, röviden annyi, véteni. Elvétettem a döntést. Ha a hibáidat keresed, vétkeid közt találod. Ismerd meg az okát rossz döntéseidnek. Megismer... felismer... ha a megismer szót használod, eléred háttértartalmát, mely már sugallja, hogy tudatában vagy a dolognak, és meg akarod ismerni, tehát tudatosan cselekszel, míg ha valamit felismersz, megdöbbent, és mivel nem voltál a dolog tudatában, új hatásként éled meg.

A kép szóval rengeteg különböző háttértartalmat adhatunk. Lehetünk képesek vagy képtelenek, képzelhetünk bármit, képet alkotva lehet véleményünk bármiről, vagy valamiről képet kapva alakíthatjuk ki véleményünket. Mivel tudatunkban a kép szó sokféle formában megjelenik, használjuk bátran több mindenre, mint eddig. Rendeljük olyan dolgok összefüggését képekhez, amelyekre a felidézett kép alapján akár az egész hozzárendelt tartalom gyorsan és pontosan felidézhető. A tervrajz is a rajzok miatt lesz áttekinthető, ha csak írva lenne, tovább tartana megérteni. Időt, energiát átrendezve, egyszerűen megoldhatunk olyan feladatokat, amelyek memóriánk fejlődését eredményezik. ...

Végig azon gondolkodtam, hogy ne.... akkor miért teszed? ...nem teszel mást, mint folyamatosan azokat az energiákat erősíted tudatodban - ezáltal életre keltve - amikre nincs szükséged. Nem kell, mégis arra összpontosítod tudatod?! Vonzd be inkább ami kell... Gondolataid azon járjanak, amire szükséged van...

Folyamatos ellentétet figyelhetünk meg beszédünkben annak ellenére, hogy használhatunk olyan szavakat is, melyek beteljesítik küldetésüket. A lezárt gondolat nem téveszt célt, ezáltal képes alkotni. Ha tudatunkat ezen alapfogalmak szerint módosítjuk, egy idő elteltével észlelhetjük a változást. Megismerve az elvet, a rendszer tanulást sem igényelve, magától működőképes. Azt kell elérned, hogy az első gondolatodat ezekkel a szavakkal írd le magadnak. Amint ez sikerül, ez egyre sűrűbbé válik, mígnem tudatod változik és emelkedik. Az, mely kipróbált már, kísérletezést nem igényel. Őseink nyelvünket úgy alkották, hogy szavaink helyes használatával, kimondásával, olyan frekvenciájú rezgéseket hoznak létre, amelyeknél a jelentés és az értelem egyesülve alkotni képes. Időt spóroltam... Időt szerintem soha nem spórolhatunk. Hányszor használjuk ezeket a szavakat! Hiába spóroltam vele valahol, mert azonnal vissza adom máshol. Ok-okozat. Amiért ekkor siettem, később több időm maradt... szerintem inkább a feladatokra kiszabott időt átrendezhetem tudatomban. Egyszerűbb megoldást használva a feladat elvégzésére, rövidebb idő ráfordításával elkészülhetek vele, ezáltal viszont változik az idő és a tudatom kapcsolata. Ekkor ugyan azt a dolgot élem meg, csak rövidebb idő alatt, vagy ugyan annyi idő alatt, több dolgot élünk meg, mint a feladat elvégzése, mivel azt hamarabb elvégeztük, marad időnk jobban szétnézni? És emlékezzünk, hogyan is jutottunk ide? A szavakról beszélgettünk! Másik ilyen érdekes szavunk az egység. Kis képzavart érzek. Egységet alkotni egy dolog nem tud. Akkor hogyan értelmezzük? Egy és az Ég! Te vagy az egy, te pedig önmagad vagy. Ön+Magad! Az kettő. És még az Ég. Az már három! Tehát akkor ez a három egységet alkot. Egységben lenni nem más, mint tudatunknál lenni, félelem nélkül, boldogságban lenni. Te magad és a tudatod egyensúlyban van egymással. A természet is az egyensúly fenntartása érdekében, folyamatos változásokat előidézve, állandóan alakul. Az egyensúly általában egy rendszernek az az állapota, amelyben az egymásra ható erők hatásának összege zéró. Az egyensúlyi hatást, stabilitás is jellemzi. Létezik mindennek az ellenpólusa, de ha egyensúlyban vannak egymással, mintha nem is léteznének, nincs hatásuk. Ameddig ez az egyensúlyi állapot fent tartható, az adott dolog nélkülözhetővé válik. Vizsgáljuk meg az anyag értelmében ezt. Az anyagra azért van szükség, hogy az adott dimenzióban lévő világunkban, gondolataink anyagi formát öltve megtestesüljenek és azokat rendeltetésük szerint használhassuk. A szükség szüli az anyagot a 3. dimenzió korlátain belül, de ha fent tartható lenne egy olyan egyensúlyi állapot, hogy annyira legyen szükségem egy tárgyra, amennyire nincs!? Mivel elsősorban használati tárgyak tömkelegével vesszük körbe magunkat, azért készítjük őket, hogy segítségükkel elvégezhessünk bizonyos tevékenységet. A zenehallgatáshoz azért használok hangszórót, mert csak úgy hallom a zenét. Röviden az út a célig! Nehéz egy olyan világban úgy gondolkodni, ahol a tér 3 iránya elhiteti veled, hogy a távolság miatt az útra szükség van, átvitt értelemben, a cél eléréséig. De ha tudjuk, hogy csak a cél a fontos, és létrehozzuk, akkor is egy úton értük el, csak ez az út nem a 3D -ben használatos törvényekkel volt kikövezve, ezáltal nem a járható, hanem a kihagyható utak közé tartozik. Leküzdhetjük ezt az utat akár úgy is, hogy tudatunk képes lesz elérni egy olyan kollektív tudatszintet, amely megismertet a természet energiáival, annak használatával, az anyag nélkülözhetővé válik, mert nélküle is elérjük a kívánt hatást. Halljuk a zenét hangszóró nélkül is, mert megértjük, az a fontos, hogy szóljon a zene, nem pedig az, hogy honnan-miből szól! Amíg a gondolatainkat szavak leírásával, kiejtésével tudjuk egymás tudomására hozni, a nyelv jelenti a kapcsolatot a jelen tudatod és a magasabb tudatszint között. A legegyszerűbb módon a nyelvben magában elrejtve ezt a tudást, mindezt felismerve, ezen belül a szó szinonimák sokasága közt mindig találva egyet, melyben a jelentés és az értelem, egyszerre teljesül, ezeket megfelelően használva, beteljesül az üzenet lényege.

Értsd meg, ha egy ilyen rendszer elveszti egyensúlyi állapotát és irányítottá válhat, az átlagemberek tudata is könnyen manipulálhatóvá válik, mégpedig úgy, hogy mindennapi problémáid sokaságával elterelik figyelmedet a tudat ébredéséről, a tudatodat az általuk felállított korlátok közé zárva. Miért ne hághatnád át azokat a határokat...? Hiszen csak tudatban kell megtenned és máris rájössz, létezik más is azon a világon kívül, aminek eddig tudatában voltál. Ne csak azokra az információkra alapozd tudásod, melyeket az irányító rendszer hoz tudomásodra. Ezzel rájössz, hogy nincs meg az egyensúly a két pólus között. Tehát nem is működőképes. Csak egy másik, alapjaiban más elveken működő rendszer állíthatja vissza az egyensúlyt a jelenlegi életed és a boldog élet közt.

Vigyázat, a valóság csak egy érzés, amelyet érzékszerveinkkel érzékelünk. De akkor azok a hatások, amiket nem érzékelünk, valótlanok lennének? Akkor például az ultrahang nem valós, csak mert nincs olyan szervünk ami érzékelné? Pedig nagyon is valós! Ne ragaszkodjunk ahhoz a valósághoz, ami körbevesz minket. Annyit tudunk világunkról, amennyit a tudatunk felfog belőle. Mivel jelen világunkat a kollektív tudat működteti, amint emelkedik, a rendszer összedől, és új alakul. Egy az ember által épített birodalom sem volt képes örökké fent maradni a történelem folyamán, mert olyan elvek működtetik, amik célja pont az egyensúlyi helyzet felborítása, úgy, hogy a mérleg nyelve a ő oldalukra billenve ott is maradjon, ameddig csak lehet. De az idő nem engedi, hogy ez az állapot tartható legyen örökké, csak egy ideig. Ha beleszületünk egy rendszerbe, megfosztanak minket a szabad akarat jogától, mert ha én nem ezt a rendszert választva szeretnék élni, mivel csak ez az egy rendszer létezik, nem biztosít számomra más lehetőséget, mint a sajátját, ahol élnem kell. De ez már kezd hasonlítani a rabszolgatartáshoz. Régebben száműzték azt, akit a rendszer kidobott magából, ma már erre sincs esélyed. Ha nem kellesz, jobb ha nem is létezel. Ne lássák a többiek, hogy a rendszer nélkül is élhető az élet, sőt boldogabb. Ameddig a boldog élettel kapcsolatos kérdésekben egy politikai párt hoz döntéseket, ne is várjuk, hogy azzá válik. Nem erre hivatott, mégis rá bízzuk sorsunkat. Amilyen fajtájú a fa, gyümölcsként is, csak egyfajta termést szüretelhetünk róla. Nem szedhetünk banánt, az almafáról, mint ahogy a boldogság sem politikai kérdés.

undefined