Mi is az a világidő?
Ha valami történik a világon egy adott időpontban, akkor az mindenhol a földön ugyanakkor történik meg, függetlenül attól, hogy éppen melyik földrészen tartózkodunk, és ott épp mennyi az idő. Például, ha egy meteor becsapódik a földbe, akkor az abban a pillanatban megtörténik, hiába van valahol nappal, máshol éjszaka. De hogyan lehet valamiről pontosan állítani, hogy ekkor fog megtörténni. Mihez viszonyítanak? Ha egy meteorról azt állítom, hogy 2011.11.08.- án, 23:30 UT idő szerint lesz a Földhöz a legközelebb, akkor ezt én hogyan értelmezzem, nálam ekkor mennyi lesz az idő? Mikorra várjam? Mi is az UT idő? Ezen idő szerint az én lakhelyemen ekkor már 2011.11.09-e reggel lesz. Pedig az biztos, hogy csak egyszer történik meg, mi mégis más időpontban érzékeljük. Hogyan lehetséges ez?
Az egyezményes koordinált világidő vagy röviden koordinált világidő (angolul Universal Time Coordinated, UTC) az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk. Ez a greenwichi középidő (GMT) utódja és néha még mindkét jelölést használják, bár a két fogalom nem azonos. Az UTC használata ajánlott, a GMT mint fogalom elavultnak tekinthető.
Az egyezményes koordinált világidő nagy pontosságú atomóra-időből származik, mely a nemzetközi atomidő alapján folyik. Az UTC-t a TAI-hoz képest szökőmásodpercek egészítik ki. A Föld forgásához kapcsolódik az egyezményes világidő (Universal Time, UT). A kétféle idő a Föld lassuló forgása miatt eltér, az eltérés kiküszöbölése céljából egy-másfél évente szökőmásodpercet iktatnak be. Ez lehetővé teszi, hogy az UTC 1 másodpercnél kisebb eltéréssel kövesse az egyezményes világidőt (UT).
A Földön időzónákat hoztak létre, melyek az UTC-hez viszonyítva pozitív vagy negatív értékű órával térnek el (egyes időzónák ideje ettől a szabályos beosztástól 1/2 órával eltér).
Mint időskála, az UTC az időt napokra, a napokat órákra, percekre és másodpercekre bontja fel. Minden nap 24 órából áll, és minden óra 60 percből, de az 1 percen belüli másodpercek száma változó lehet. Időnként a nap utolsó perce 59 vagy 61 másodpercből áll. Ezeket szökőmásodpercnek nevezzük. A napokat hagyományosan a Gergely-naptár szerint azonosítjuk, azonban a csillagászatban a számításokhoz a Julián-dátumot használják, mert a szökőmásodpercek miatt az UTC nem folytonos, és ez a számításokat nehezen kivitelezhetővé teszi.
Az UTC-t a Nemzetközi Atomidőből származtatják (nemzetközi atomidő, International Atomic Time, TAI), amely időskála a proper time időt követi a Föld felszínén és amelynek nincs kapcsolódási pontja a Föld forgási sebességével. Bármely adott pillanatban az UTC a TAI-ból lineáris összefüggéssel származtatható. Az UTC 1961-es kezdete után az UTC a TAI-tól eltérő ütemben járt, azonban 1972-től kezdve az UTC ugyanolyan ütemben jár, mint a TAI. Annak érdekében, hogy az UTC közel maradjon az UT1-hez, időnként szökőmásodpercet iktatnak be, mely mindig egy megadott hónap végén történik meg. 1972 előtt hasonló okból az UTC frekvenciáját változtatták. ...
