Téli napforduló

Egyik legfontosabb ünnepünk felé közeledve, a karácsony előtt pár nappal (hát persze, hogy 3), egy másik fontos esemény is közeleg. A téli napforduló. Pontos dátuma kis hazánkban, 2011-ben: 2011.12.22, 06:31:08 téli időszámítás szerint. Ez az év legrövidebb napja. A legtöbb ősi vallás egyik legfontosabb ünnepe, a Nap "visszatérése". Karácsony szent napján pedig, 2011.12.24 19:08:28-kor, újhold.

A mai világ hétköznapi embere, nem érzi ennek a napnak a jelentőségét, mert az ünnep hagyománya jóval messzebbre és mélyebbre nyúlik vissza, mint ameddig általában manapság visszatekintünk, és az uralkodó rendszer is ezen hagyomány elhomályosításán dolgozik.

A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Az évnek olyan két pillanata ez, amikor a Nap északi pozíciója a Baktérítőn, a délin pedig a Ráktérítőn a legmagasabb. Ezen alkalomkor ez az éjszaka a leghosszabb. Azonban a téli és a nyári napforduló ellentétes a Föld déli és északi felén. A déli féltekén, ez a nap a nyár közepe. A Föld forgástengelyének a ferdesége miatt a két időpont delelési magassága közt eltérés mutatkozik. Más szóval, ez az a pillanat, mikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Egyik érdekessége, hogy ilyenkor az Északi-sarkon a Nap nem kel fel, hanem 23 fokkal a horizont alatt kering. Magyarországról nézve ilyenkor a Nap 19 fok magasan delel, és csak 8 órán keresztül tartózkodik a horizont felett. Az északi sarkkörön ezen az egyetlen napon a Nap nem kel fel, míg a déli sarkkörön nem nyugszik le, mert a Nap középpontja épp a déli horizonton tartózkodik. A téli napforduló az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti, és az ősi kultúrák szinte mind említést tesznek róla. A saját ősi kultúránk ezen esemény megfigyelését a Pilishez kötik. Amennyiben jól tudjuk, az egyiptomi piramisok az Oziriszt megszemélyesítő, Orion csillagkép mintájára épültek. Az Orion a magyar mitológiában Nimróddal azonos. Feltételezések szerint a csillagkép pontos mása a Pilisben megtalálható, csillagait a hegyek rajzolják ki. A középső három csillag az Árpád-vár, a Rám-hegy, és a Magas-hegy. Az elrendezés is azonos, a leghalványabb csillagot a legkisebb piramis jelzi, a legerősebbet a legnagyobb. A csillagkép további négy pontjának mindegyikénél pálos kolostor romok találhatóak. Maga a pilis szó őseink nyelvében a fejtetőt jelentette. Itt található az emberi test korona-csakrája, amin keresztül a teremtő energia áramlik. Szimbolikusan tekintve lehet ez a hely a Föld és az Ég közötti kontaktus helyszíne. Az Árpád-házi királyok idején Pilis a legféltettebb birtok volt. Régi térképeinken a Pilis körvonala a Visegrádi-hegységgel együtt egy hatalmas szívet formáz, melynek középpontja Dobogókő. Árpád korában ezt a területet "Insula Pilis", azaz Pilis-sziget néven ismerték. Bizonyíthatóan már a szkíta kortól lakott terület volt. Árpád kori szakralitását, oklevelek hitelesítik és mindvégig királyi központként működött. A dalai láma hazánkba érkezése után első útja is a Pilisbe vezet. A hely ősiségére utal, hogy a Pilisben található Pilisszántó mellett elfekvő Ziribár-hegy, amely fölött a téli napfordulókor a legenda szerint "a felkelő nap első sugara, a Pilis egyik fontos pontjára esik. Akinek megadatott, az láthatja Boldog Özséb szellemi fénykardjának éteri csillogását." A sumerológusok szerint a ziribár szó hegyszorost, ébredő fényt, újjászületést jelent. Esztergomban élt Boldog Özséb is, aki a Pálos rend alapító tagja. A hagyomány szerint Özsébnek egyszer imádkozás (meditáció) közben a következő látomása volt: "lelke kirepült testéből, elhagyta azt, és a felhők magasságában elkezdett körözni, felülről látta az ősi királyi központot, és miközben sólyommadárként rótta az égi köröket, látta, hogy a Pilis rejtett zugaiban, az erdők és barlangok mélyén, kis lobogó lángok égnek. Csodálkozik, hogy a kis lángok beborítják az egész Pilis területét, mintha apró virágok lennének. Aztán ezek az apró lángok elkezdenek egymás felé közelíteni. Egyesülnek, majd azt látja Özséb, hogy a Pilis kellős közepén, egy hatalmas tűzgömb jelenik meg, ami szétterülve az egész területet beborítja, és mindent ami a felszínen van, elpusztít." Ezután Özsébet már csak a rend megalapítása foglalkoztatta, lemondott kanonoki címéről, és hat társával (táltosokkal) a Pilisbe elvonult. 1250-ben, egy "soha el nem apadó forrás" közelében lerakták a Szent Kereszt templomának az alapját. 1263-tól lehetett hivatalosan a pálosoké az egyetlen, középkori magyar alapítású, monasztikus szerzetesrend. A rend az ősi táltos hagyományokat hivatott megőrizni. ...

Teljes bejegyzés >Szólj hozzá!