A hangok birodalmában élünk. Körülvesznek minket éjjel-nappal, még a teljes csendben is. A hangot jellemezhetjük a frekvenciájával: a hang magasságát az egy másodperc alatti rezgések száma határozza meg, azaz a hang magasságát hertz-ben (Hz) adhatjuk meg. Csak egy részüket halljuk, egy bizonyos frekvencia tartományt (16Hz-20kHz), de a többi is hatással van ránk. A hang a fül, a hallás által érzékelt inger. Az emberi beszéd, a beszélt nyelvek, illetve a zene, a zenei hangrendszerek alapeleme. Szoros értelemben hangnak nevezzük egy rezgő testnek (hangforrás) rugalmas közegben (hangtér) terjedő rezgéseit és hullámait, ha azok a hallószervben hangérzetet keltenek. Nagy intenzitással a hallhatónál "mélyebb" (infrahang) és "magasabb" (ultrahang) hangok egyaránt károsak lehetnek, bár fülünk nem érzékeli azokat. A hang, a fényhez hasonlóan, hullám jelenség, de terjedéséhez a fénnyel ellentétben közegre van szükség. A hang terjedése közben a részecskék mozgása súrlódással jár, ennek legyőzése pedig munkavégzést kívánt. Mennél távolabb jut el a hang, egyre gyengül, végül teljesen megszűnik, energiája pedig hővé, hőenergiává alakul. A magas hangok rezgésszáma nagy, a mélyeké kevesebb. Amikor a magas hangok terjednek, akkor azokat a levegőben lévő részecskéket igen sokszor kell ide-oda mozgatni. A mély hangok terjedésük közben kevesebb munkát végeznek. A magas hangok tehát nem terjednek olyan messzire, mint a mély hangok. Ezért van az, hogy ha közeli a villám, akkor reccsenő, éles hangot hallunk, ha távoli, akkor csak mély dörgést. A közeliben benne vannak a magas és a mély hangok is, ámde a hang terjedése közben egymás után maradnak el belőle a szapora rezgésű, magas hangok vagy legyengülnek. Végül csak a kevés rezgésszámú, mély hangok maradnak meg. Ugyanezzel lehet magyarázni, hogy a visszhang mélyebb hangon felel: amíg a hang eljut a visszaverő felületig és onnan vissza, azalatt elnyelődnek belőle a magas hangok, csak a mély hangok maradnak meg. A cseppfolyós anyagokban, szilárd testekben a molekulák szorosabb kapcsolata miatt a részecskék könnyen át tudják adni egymásnak a rezgést. A hang erejének csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy a hangrezgések minden irányban haladnak, ezért rohamosan növekvő térrészben oszlanak szét. Ha megakadályozzuk , hogy a hang szétterjedjen, akkor sokkal messzebbre hallatszik. Körülöttünk soha sincs tökéletes csend, még éjszaka sem. Alig hallható vagy éppen teljesen hallhatatlan hangok sokasága vesz körül minket. A pohár, befőttesüveg a hozzáérkező sokféle hangrezgés közül kiválasztja a saját rezgésének megfelelőt, azzal együtt rezeg, az a hang megerősödik és hallani fogjuk. Az emberi hangban sokféle hang szól együtt, amikor fülünk csak egy hangot hall. Ezek a kísérő hangok a felhangok.
Ezért is lesz más az ember hangja, ha elveszíti fogait, megváltozik az egyik-másik felhang erőssége, más lesz a hangszínezet. És ezért változik meg a telefonban, rádióban stb. a hang. Ugyanis ezek a szerkezetek csak a hang alaprezgését továbbítják, a felhangokat nem teljesen.
A hang terjedési sebessége függ a közeg rugalmasságától és sűrűségétől. Néhány közelítő érték a következő:
Közeg Sebesség
15 ºC-os száraz levegő 340 m/s
Hidrogén gáz 1280 m/s
Víz 1450 m/s
Vas 5000 m/s
A fülünk által érzékelt hangoknak a következő tulajdonságai vannak: ...



