Antropológiai érdekességek

Már többször hallhattunk a múltban óriásokról, nephilimekről, akik az emberek között éltek. Talán néhány régészeti lelet megismerése közelebb hoz minket, az amúgy csak legendákban hallott lényekről. Adatok, melyek e titokzatos lény egykori létezéséről tesznek tanúbizonyságot:

Egy 1926. május 14.-i, Nayarit-i (Mexico) újságkivágás szerint D.W. Page és F.W. Devalda kapitányok olyan óriásfaj csontjait fedezték fel, akik átlagban 10 láb (3 m) fölötti magasságúak voltak. A helyi legendák szerint Ecuadorból származtak. Erről semmi többet nem lehetett hallani, de ez nem meglepő; az "óriás" szótól bármelyik tudósnak - képletesen szólva - égnek áll a haja. De a több tucat óriási csontvázak kiásása, világszerte megdöbbentette a régészeket.

Mindemellett Josephus Flavius, az isz. első századi hírneves zsidó történész is leírja, hogy az óriások teste olyan nagy, és arckifejezésük annyira különböző más emberekétől, hogy megdöbbentő látványt nyújtottak. Hozzáteszi még, hogy az ő idejében az óriások csontjai még mindig ki voltak állítva.

A legkorábbi jelentések az óriás-csontok megtalálásáról még Krisztus előttiek. Íme néhányuk:

I.e. 600 - Sparta megtalálja Orestes óriás-csontjait.

I.e. 500 - Kimon felfedezi Thescus óriási csontjait.
I.e. 200 - Euphorion óriás-csontokat talál Samos-ban.
I.e. 100 - Anteaus óriási csontjait látták Marokkóban.
I.sz. 1 - Augustus óriás-csontok múzeuma Capri-n, Tiberius birodalma; Orontes óriás csontjait fedezték fel Szíriában.
I.sz. 100 - Ajax óriási csontjait felfedezték Rhoetumnál; óriási csontokat állítottak ki Nitriában, Egyiptomban.
I.sz. 200 - Solinus óriási csontokat ír le Pallene-ben és Krétán.
I.sz. 500 - Óriás csontokat mutattak be Konstantinápolyban.

15 láb (4.5 m) magas emberi csontvázat találtak Dél-Kelet Törökországban az 1950-es évek vége felé az Eufrátesz völgyében útépítés alkalmával. Sok sírt ástak ki itt, amelyek óriási csontokat tartalmaznak. Maximinus Thrax római császár i.sz. 235-238. Ez egy 8 láb 6 hüvelykes (2 m 62 cm) csontváz volt.

Egy 19 láb 6 hüvelykes (5 m 97 cm) emberi csontvázat találtak i.sz. 1577-ben egy kidőlt tölgyfa alatt a luzerni kantonban.

I.sz. 1456-ban egy 23 láb (7 m) magas csontvázat találtak egy folyó mellett a franciaországi Valence-ben. 

Egy 26 láb 6 hüvelyk (8m 10 cm) magas csontvázat találtak i.sz. 1613-ban a franciaországi Chaumont várának közelében. Az már emberi ésszel alig felfogható és hihető, hogy két különálló, egyenként 36 láb (10 m 97 cm) magas ember maradványait tárták fel karthágóiak i.e. 200-600 körül.

Óriás ember csontvázát - melynek hiányzik a feje - ásták ki El Boquin-nál, a Mico folyó mentén, a Chontales térségben. A bordák egy yard (91 cm) hosszúak és négy hüvelyk (10 cm) szélesek, és a sípcsont túl nehéz, hogy egy ember elbírja. A "chontales" egy indián szó, "vademberek"-et jelent. ...

Teljes bejegyzés >Szólj hozzá!

Az idő és a tudat kapcsolata II.

A tudást lehet megszerezni, birtokolni, és továbbadni. Még lehet eltitkolni is, de eltüntetni nem. Az idő és a tudatunk kapcsolata, ezt lehetetlenné teszi.

A vágy tévedésen alapszik, ezért hiábavaló. A vágy valódi forrása a vágy tárgyának ismeretlensége. A vágynak valójában nincs is tárgya, ez megfelelő tudatosság elérésével nyilvánvalóvá válik. A vágy oka a tudatosság hiánya. Ezért is fontos lehet számunkra az ismerete, olyan szintre emelheti gondolkodásmódunkat, hogy ne kelljen többé titkok közt, bizonytalanságban, félelemben élnünk.

A tudat mindennapi értelemben vett fejlődése olyan strukturálódás, amelynél a tudatszintek közötti kapcsolat kölcsönösen egyértelművé válik. Az utóbbi években az orvostudomány számos olyan felfedezést tett, amely megkérdőjelezi az agy és az idegrendszer működéséről alkotott eddigi elképzeléseinket. Úgy tűnik, az agy valószínűleg csak egy összekötő kapocs a fizikai világ és a "plusz dimenzióval" rendelkező tudat között.

Az élet célja a fejlődés, a fejlődés un. "karmikus" feladatokon keresztül valósul meg. Azt, hogy milyen emberekkel kerülünk kapcsolatba életünk (életeink) során, a teljesítendő karmikus feladatoktól függ. Egy, általában velünk szorosabb kapcsolatban levő személy "adja fel" a karmikus feladatot, amelyet meg kell oldanunk. Rendszerint ez nem sikerül rögtön, azaz un. "karmikus adóssággá" válik, így az életben ezzel a feladattal ezernyi megnyilatkozási formában többször szembe kerülünk, amíg azt meg nem oldjuk. A karmikus adósság szinte sugárzik a személyiségünkből, pontosabban a karmikus feladat megnyilatkozási formáira adott hibás válaszaink képezik személyiségünk negatív vonásait. A hibás válaszoktól szenvedünk, a helyesnek vélteket pedig fejlődésünk eredményeként tartjuk számon.

A tudat egy építmény, amely egyre nagyobb, egyre bonyolultabb lesz, és amelynek mindenhol stimmelnie, szorosan kapcsolódnia kell, hiszen ez a struktúra jelenti az "energiát", amit a tudat hordoz.

A három térdimenziós világunkat a lineáris idő jellemzi. Ha a fizikai síkról átlépünk az asztrálsíkra, vagy az okozati síkra (akár pl. meditáció, akár auralátás közben), a lineáris időt a Nagyidő váltja fel. A rejtett tudattartalmak ez esetben pl. az előző életeink emlék(kép)ei. A különböző téridő-struktúrák tehát egymás mellett léteznek. Ezek közül csak egy az, amelyet mi érzékelünk, és amit a mai fizika sugallatának engedelmeskedve abszolútnak tételezünk fel: ez a háromdimenziós tér + lineáris idő (x1, x2, x3, tlin). ...

Teljes bejegyzés >Szólj hozzá!

Asztráltest II.

A középkori alkímistáktól eredő "asztrál" elnevezés "csillagot" jelent, jelezni akarván vele az asztráltest fénylő kinézetét. Az asztráltest a fizikai test határain túlterjedő részét rendszerint "aurá"-nak nevezik.

Ha valaki asztrálisan néz az órára, látja az elejét és külön-külön az összes kereket. Egy csukott könyvre nézve annak minden oldalát látja, nem az összes előtte vagy mögötte lévő oldalakon keresztül, hanem egyenesen lenézve rá, mintha csak ezt az egy oldalt kellene látnia.

Röviden, az asztráltest egy olyan test, amely a tisztánlátó előtt a fizikai testhez hasonlít, melyet felvillanó színekhez hasonló aura vesz körül, továbbá, amely a fizikai anyagnál finomabb anyagi fokozatokból áll, amelyben az érzések, a szenvedélyek, a vágyak és indulatok vannak kifejeződve és amely híd vagy közvetítő gyanánt működik a fizikai agy és az értelem közötti átvitelnél, mely utóbbi egy még ennél is magasabb testben működik - a mentális testben. Egyrészt míg minden embernek megvan az asztrálteste és használja is azt, másrészt aránylag kevesen tudnak létezéséről vagy képesek ellenőrizni működését és benne teljes tudatossággal működni. A legtöbb embernél alig más, mint kezdetleges asztrálanyag-tömeg, melynek mozgása és működése alig áll magának az embernek - az Egónak a felügyelete alatt. Másrészt viszont az asztráltest jól kifejlődött és teljesen szervezett vertikulum, melynek megvan a saját élete és amely tulajdonosának sok és hasznos erővel szolgál. A fizikai test alvása alatt a fejletlen ember az ő aránylag kezdetleges asztráltestében álomszerű, határozatlan életet él és amikor fizikai testében újra felébred, egyáltalán nem vagy csak alig emlékszik áloméletére. A fejlett embernél ellenben, mialatt a fizikai test álomba merül, az asztráltestben tevékeny és hasznos, és ennek emlékezetét bizonyos körülmények között át lehet hozni a fizikai agyba. Az ilyen ember élete megszűnik az öntudatnappalok és feledéséjjelek sorozata lenni, ehelyett élete a megszakítatlan öntudatosság folytonos életévé lesz, amely váltakozva a fizikai és asztrál világokban vagy síkokban folyik le. A legelső dolgok egyike amit az ember az asztráltestében megtanul, a benne való utazgatás, mivel az asztráltest nagy sebességgel képes mozogni és az alvó fizikai testtől nagy távolságokra eljutni. Ezen jelenség nagyon sok ún. "okkult" jelenségre vet fényt, mint amilyenek a sokféle kísérlet, a fizikailag sohasem látott helyek ismerete, stb.

Az asztráltest szerkezetének, természetének, lehetőségeinek és határainak világos megértése lényeges annak az életnek a megértéséhez, melybe az emberek fizikai haláluk után belépnek. A számtalan sok vallás hívői által hitt sokféle "mennyország", "pokol", és purgatóriumi lét mind-mind természetszerűleg megtalálja a maga helyét és érthetővé válik amint megértettük az asztráltest és az asztrálvilág természetét. Az ember asztráltestének tanulmányozása ilyenképpen messzire elvisz bennünket és a pusztán csak a fizikai világra és fizikai érzékekre alapozott életfelfogásunkat rendkívül kibővítjük. Amint előbbre jutunk, látni fogjuk, hogy a fizikai érzékek bármily felbecsülhetetlenek legyenek is, egyáltalán nem jelentik határát annak, amire az embert az ő testei azokra a világokra vonatkozóan, amelyekben él, megtanítani képesek. Az asztrál-képességeknek cselekvő tevékenységre való felébresztése egy új világot tár fel a régin belül és amikor az ember képessé válik helyesen olvasni annak jelentőségeit, a saját életére és az egész természetre nézve olyan kiterjedt felfogásra tesz szert, amely feltárja az emberben rejtve levő majdnem korlátlan lehetőségeket. Ebből előbb vagy utóbb azonban elkerülhetetlenül megszületik az ösztönzés, majd később az ellenállhatatlan elhatározás, hogy uralja ezeket a világokat és önmagát is, hogy közelebb emelkedjék az ő földi rendeltetéséhez és értelmes együttműködővé váljék azzal, amit találóan a fejlődésben levő Legfelsőbb Akaratnak neveztek el. ...

Teljes bejegyzés >Szólj hozzá!

Delfin

"Találkozni a delfinekkel, különleges élmény. Ahogy látod a hatalmas állatokat kecsesen felugrani, majd elmerülni a hullámzó, végtelen kék vízben. Ahogy nézed őket, a felfokozott öröm és felszabadultság érzése tölt el és úgy érzed, te is szabad vagy"...

A delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve. Az ősi időkben, mi emberek az érzékelésnek és a kommunikációnak a maitól egészen eltérő formáját alkalmaztuk, amely nem az elmén, hanem a szívben rejlő szakrális téren keresztül történt. Fennmaradtak a földön olyan bennszülött törzsek, akik nem veszítették el ezt az ősi képességüket. Ma is kapcsolatban vannak az ősi tudathálóval, amit „Álomidőnek” neveznek. Amikor a szívük szakrális terében léteznek, akkor rá vannak hangolódva mind az emberiség kollektív tudatára, mind az univerzális tudatra. Ugyanígy a bolygónk magasan fejlett fénylényeinek, a Delfineknek is fennmaradt e képességük. Az "Álomidőben" képesek közvetlenül kommunikálni velünk, emberekkel. A Delfin, mint lény, azt a minőséget képviseli, ami felé mi emberek tartunk. Az emberiség földi fejlődésének a rezgésmintáit hordozzák. Nekünk is megadatott az a képesség, hogy olyanná váljunk, mint ők. A Delfinek magasan fejlett fénylények, akik a teljes agykapacitásukat használják, egyszerre mindkét agyféltekéjüket. Testükkel és szellemükkel egyaránt rá vannak hangolva a napra, holdra, csillagokra, az Istenre/Istennőre, fajuk kollektív tudatára. Ezzel szemben az átlagember csak az egyik agyféltekéjét működteti és az agykapacitásának 5-10 százalékát használja. Az emberiség földi fejlődésének is az a végcélja, hogy olyanná váljunk, mint a Delfinek, a teljes agykapacitásunkat használjuk. Két alapvető feladatunk van, hogy ezt elérjük: fejlesszük magunkat szellemileg, és állítsuk helyre agyunk és testünk idegi-elektromos hálózatát.

Közvetítőik szerint a cetféléknek az a feladata – mint mindig a világtörténelem során – hogy előkészítsék a terepet és az emberiséget a következő evolúciós lépés megtételére. Ezt a munkát folyamatos frekvencia áthangolások útján végzik, fenntartva és kiterjesztve az Új Föld éteri burkát képező Krisztus-hálót. (Lásd: Czeizel B. - Greskó A., D. Melchizedek, K. Jensen munkáit.) A bolygó meridiánrendszerén végzett gyógyító munkájuk közvetve felemelő hatással van az emberiség egészére. Az emberiség földi fejlődésének a rezgésmintáit hordozzák. A Delfinek a teljes agykapacitásukat használják. Aki megfigyeli a Delfinek mozgását a vízben, az láthatja, hogy gerincük egyenes, idegi reakcióidejük azonnali, spontán összhangban élnek önmagukkal és a környezetükkel. Testük rugalmasan reagál minden helyzetre és szükségletre. Amikor megmozdítják az uszonyaikat, akkor a mozdulatok, idegrendszerük vezérletével, finom hullámokban végigfutnak a testükön anélkül, hogy görcsökbe, vagy izomfeszültségekbe ütköznének. Az idegrendszer- és a vázizomzat gyógyító munka létfontosságú minden ember számára, aki fejlődni szeretne, alkalmazkodva a Föld megemelkedő rezgésszintjéhez. Nagyon fontos olyan módszereket megtanulnunk, amivel megtanítjuk a testünket, hogyan engedje el a feszültségeket, a káros energiákat, megbetegítő rögzüléseket, ezáltal meggyógyítva önmagunkat, az életünket. A delfinek, csodálatos lények. A delfin tudományos kutatások nem adtak választ arra, hogy mire használják a delfinek az agyukat, ami az élővilág legösszetettebb agya. ...

Teljes bejegyzés >Szólj hozzá!