Dogonok

Az Észak-Afrikai dogon törzs, a Niger folyó nagy kanyarulatában, 300 mérföldnyire délre Timbuktutól - ahol az őseik mintegy 500 évvel ezelőtt letelepedtek - Maliban élő nép a Bandiagara fennsík szirtjei tövében, és különös eredetmondáiról vált ismertté. A Mali Köztársaságban található Bandiagara fennsíkra úgy a XIII-XVI. század tájékán telepedtek le, s itt élnek azóta is elszórt falvaikban és a fennsík holdbéli sziklái tövében sárból és szalmából rakott szokatlan formájú házaikban évszázadok óta szinte változatlan életmód szerint; pásztorkodásból, kecsketartásból és némi gabona termeléséből, s a kopár sziklák közt fellelhető tüzelő összegyűjtéséből tengetve életüket. A fennsík sziklái között rejtőzködik egy barlang, melynek bejáratát a dogonok egy kiválasztottja őrzi, akit élelemmel a törzs tagjai látnak el. E barlang sokezer sziklarajza közt bújik meg a dogonok homályos múltba vesző mitológiája. A dogonoknak meglepően pontos csillagászati ismereteik vannak. Tudomásuk van arról, hogy a Naprendszer bolygói a Nap körül keringenek, tudnak a Jupiter holdjairól, a Föld tengely körüli forgásáról, s arról is, hogy még végtelen számú csillag létezik. A nyugat-afrikai dogon törzs eredetmondája szerint őseiknek a Szíriusz csillagról érkezett hüllőszerű lények, a nommók adták át a bölcsességet. A dogonok mondáiban az az egyik érdekesség, hogy olyan információkat tudtak a Szíriuszról (és annak kísérőjéről), amit a tudósok csak jóval később fedeztek fel. A dogon papok hiedelme szerint a Szíriusz egyik bolygójáról a távoli múltban kétéltű lények érkeztek a Földre és tanították, információkkal látták el őket. Barlangjuk falán a velük és űrhajójukkal való találkozást is megörökítették.

A dogonok leírása a Szíriuszról egyezik a valósággal. Az érdekessége az volt az egésznek, hogy a csillagászoknak csak úgy 150 évvel ezelőtt sikerült megerősíteniük a dogonok által lerajzolt Szíriusz körül keringő kisebb csillag létezését, azt, hogy a körülötte észlelt szabálytalanságok egy csillag létezését feltételezik, mely gravitációs erejénél fogva zavarja a Szíriusz pályáját, s később alátámasztották a többi adatot is, vagyis a súlyáról állítottakat. A szabálytalanság okozóját, a társcsillag létezését Alvan Graham Clark csillagász találta meg 1862-ben.

A dogon törzs hiedelemvilágának középpontjában a Szíriusz áll. A barlangrajzok közt szereplő tojás alakú ellipszisről hiszik és állítják, hogy egy keringési pályát ábrázol és az ellipszisen a Szíriuszt ugyanarra a helyre helyezték, ahol az valójában van: az ellipszis széléhez közel eső fókuszpontba, és tudnak a Szíriusz társcsillagáról is, és azt állítják, hogy az 50 éves periódusokban kerüli meg a Szíriuszt. A törzs 50 éves időközönként ünnepli meg az ehhez kapcsolódó "Szigui-ünnep"-et, pompás rituálékkal kísérve. Az 1930-as években két néprajztudós, Marcell Griaule és Germaine Dieterlen felfigyelt a különös törzsre, és több évtizedet töltöttek köztük, majd az 1950-es években az Afrikanisztikai Társaság erről könyvet is adott ki. A könyvet olvasva felfigyelt a dogonokra később Robert K. G. Temple amerikai tudós a szanszkrít- és a keleti tudományok szakértője is, aki Párizsba utazott, hogy felkeresse Dieterlent, hogy személyesen beszéljen vele a dogonok közt szerzett tapasztalatairól, majd személyesen is elment Maliba, hogy végére járjon a mítosznak: "Kezdetben csak kutattam. Szkeptikus voltam. Csalást szimatoltam, mert nem tudtam elhinni a dolgot. Aztán egyre több, a képbe illő részletet ismertem meg" - írta később. "... minden dolgok elején volt Amma isten, aki a semmin pihent. Amma gömbbe volt zárva és ezen kívül semmi nem létezett (ez azonos lehet az ősrobbanás előtti gömbbel). ...

Teljes bejegyzés >Szólj hozzá!

A 2012-es év elvárásai

Minden tiszteletem azoknak a tudósoknak, kutatóknak, akik a témával kapcsolatban időt, energiát nem kímélve azon fáradoznak, hogy magyarázattal szolgáljanak a 2012-es dátum és a vele felmerülő kérdésekre. Csak sajnos több elmélet látott napvilágot, amelyek hol katasztrófát, végítéletet, pólusváltást, dimenzió ugrást, idegenek megjelenését várnak az adott dátumtól. Szerintem fontos, hogy véleményünket aszerint alkossuk meg, hogy körbejárjuk a témával kapcsolatos információk eredetét, hitelességét, logikáját. Egyszer sem engedhetjük, hogy egónk elhatalmasodjon gondolatainkon, ezért a tények ismerete és azok logikus átgondolása nyújthat számunkra biztos megoldást. Nem kell tudósnak lennünk ahhoz, hogy megértsünk egy összefüggést, megfejtsünk egy üzenetet. Számunkra a Maya naptár adja jelenleg a legtöbb ismeretet a várható történésekről, mert nem csak legenda formájában említi a korszakot, de fizikai valóságunkban látható, anyagi világunkban is kézzel fogható jeleket hagyott az utókor számára. Gondolataikat jelekkel ábrázolva egy zárt rendszerbe foglalták, melynek funkcionalitását már felismertük, de jelképeik pontos ismeretének hiányában az üzenet lényegével kapcsolatban csak találgathatunk. Amennyiben olyan tudás birtokában voltak, amelyek megörökítésére a naptárt ténylegesen információként szánták, feltételezhetően olyan jeleket használtak, amelyekről azt gondolták, hogy több ezer év múlva is megértik az emberek. Mi lehet az, amit nem vettünk észre, nem ismertünk fel ábrázolásaikban, hogy a korszak végéhez közel sem tudjuk biztosan az üzenet mondanivalóját?

A naptár megalkotása olyan szintű tudás jelenlétét engedi feltételezni abban a korban, amely számomra vitathatatlan, és azt bizonyítja, hogy tudatunk elkülönült az egységtől, mely teremtett minket, és ezáltal olyan törvényeket alkotott, melyek lassan élhetetlen körülményeket eredményeztek, bukásra van ítélve. Ők az anyagot életük fenntartásához és az információ megörökítésére használták. Jelképeiket a mi fizikai valóságunkban nem tudjuk pontosan megmagyarázni, talán mert nem is ott kell keresnünk őket. Jobban ismerték a természet törvényeit, mint bármelyikünk a mai világban, ezért talán az ábrázolásaikon feltüntetett jelek értelmét is ott kell keresnünk. Nem szabad saját gondolatainkat belemagyarázni az adott jelekbe, hanem egyszerűen csak éreznünk kell belül, hogy helyes, vagy helytelen elgondolásunk. Ne azon gondolkodjunk, mit jelentenek, hanem, hogy miért nem értjük őket. Ne engedjük, hogy figyelmünket bármi elterelhesse a célról. Ha veszünk egy bútort, amit elemenként kell összeszerelnünk, képesek vagyunk útmutatás nélkül is összerakni, csak logikusan kell gondolkodnunk.

Tehát nézzük a tényeket ...

Teljes bejegyzés >Szólj hozzá!

2012

Most egy olyan témát próbálok megközelíteni, melyet szinte a földön élő összes ember ismer, és gondolkodott már rajta. Számos elképzelés látott már napvilágot, de az igazságot egyikünk sem tudhatja biztosan. Én szokásomhoz hűen, a logika ösvényén próbálok közelíteni a témához. Meglátásom, hogy a megoldás az egyszerűségében rejlik. Hiszem a Mayák tudását és a természettel való kapcsolat fontosságának ismeretét, mely egyfajta megoldást nyújthat az évszámmal kapcsolatos problémákra. A világnak nem lesz vége, ahogyan a hernyó halála sem az életének a végét, hanem a belőle kialakuló pillangó születését eredményezi. Egy átalakulási folyamat zajlik. Hernyóként megszületve, majd egy folyamat eredményeként szárnyakat növesztve átalakul egy olyan bogárrá, amely tovább folytatja életét, egészen a haláláig. Ezt a fajta átalakulást a természet hozta létre, akárcsak minket, embereket is. Mint a hernyó a bábjában, akként mi emberek az anyaméhben készülünk fel a reánk váró világ megpróbáltatásaira, azzal a különbséggel, hogy a hernyó már éli az életét, táplálkozik a fizikai világ valóságában, mikor egyszer csak megszűnik hernyóként létezni, bebábozódik, és tovább fejlődve egy másfajta lénnyé alakul át, mondhatjuk újra megszületik, egy új formában. De térjünk vissza a Mayák által létrehozott naptár megalkotására, mely egy 5125 éves ciklust foglal magába. Ennek a naptárnak az utolsó éve 2012. Ha kivonjuk ebből a dátumból az 5125 évet, i.e. 3113-at kapunk. Tehát ezt az évet vették a mayák az első évnek, és ezt az időszakot tekintették egy ciklusnak. Ők úgy tartották, hogy öt ilyen kisebb ciklus tesz ki egy nagy ciklust, ami 25920 évente ismétlődik. 25920/5125=5057. Az 5 ciklus mindegyike úgy volt elfogadva, mint a saját Világ Kora, vagy Teremtés Ciklusa. Ahogyan fel van tüntetve az ismerős Meso-Amerikai Nap Kövön (gyakran úgy nevezik, hogy Aztec Calender), mindegyiknek a Teremtés Ciklus a vezérelve volt, majd megsemmisítette az öt elem egyike. Az elemek név szerint: 4 Jaguár, 4 Szél, 4 Eső, 4 Víz, 4 Föld.

Evolúciónk e nagy ciklusa 2012. december 21-én, a téli napfordulóban fog beteljesedni. Pacal Votan Maya próféta üzenetet hagyott az evolúcióban levő Föld jövő generációi számára, és kinyilvánította: "Ha az emberiség meg kívánja menteni magát egy bioszferikus megsemmisüléstől, vissza kell térnie a természetes időben való életre."

Ez egy közel 26000 (25920) éves ciklus, amelyben a Naprendszer végig járja a zodiákoknak mind a 12 jegyét, s kb. 2152 (2160) évet tölt mindegyikben. Ezek az asztrológiai Körök egy-egy Világhónapot jelentenek a Nagy Kozmikus Világévben. A Sumerok, vagyis Szabirok, akikhez genetikailag közünk van (Sabartoiasphaloi), Tibetiek, Egyiptomiak, Mayák, stb. mind hivatkoznak erre a 25920 éves ciklusra misztikus hitrendszereikben. Mindegyik kiszámolt egy kalendáriumot, ezt a rendszert véve alapul. A Maya üzenetközvetítők, akik ismertek architektúrájukról, művészetükről, matematikai és tudományos teljesítményükről, maguk után hagyták névjegyeiket kőmonumentumaikban, piramisaikban, és tökéletes kalendáriumszámításaikban. Hatalmas előrelátással itt hagyták ezeket a dátumokat, hogy biztosítsák a következő generációk számára a 25920 év közelgő végpontjának ismeretét. E ciklus ugyanakkor egybe esik azzal a 25920 éves kapcsolattal, amelyben a Napunk megkerüli Alcyont, a 7 nővér, Plejádok konstellációjának központi csillagát. (A görög monda szerint: Atlasz és Pleion 7 lánya, akiket Zeusz az égen csillagkép alakjában helyezett el. Ezt a csillagcsoportot Fiastyúknak is nevezik.) A Mayák szerint a jövő (Aranykor?), mely e végpont után tárul elénk, szószerint egy "új Világkor" - egy "új Teremtés". Ez a 25920 éves ciklus a Homo Sapiens evolúciós fejlődésében tükröződik. Kollektív humanitásunk éppen most érik azzá a lénnyé, amellyé már nagyon régen be lettünk programozva. Ez olyan, mint a születés; nem az anya és nem a csecsemő az, aki irányítja, hanem maga az elsődleges ősi folyamat, melyben kibontakozik a születés sorsszerűsége. Éppen ezért 2012. december 21.-e nem az a nap, amikor egy villanykapcsolót felkattintva, minden megváltozik előttünk, hanem mi már most folyamatában vagyunk az egyik Világkorból a másikba való átmenetnek. A változások már úton vannak, és egyre jobban felgyorsulnak, amint közeledünk a kulminációs dátumhoz! ...

Teljes bejegyzés >Szólj hozzá!

A víz

A mitológia illetve az ókori tudomány több helyen fontos dologként hivatkozik a vízre: Az arisztotelészi négy alapelem (föld, víz, levegő, tűz) egyike. A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható.

Tulajdonságai: színtelen, átlátszó, szagtalan, íztelen. Ha jobban belegondolunk, mentes minden olyan illúziótól, mely a három dimenziós téridő alkotta világunkat alkotja. Életünk egyik olyan alkotó eleme, amely mindenhol jelen van fizikai valóságunkban, de az élet eszenciáját is magában hordozza. Bár kémiai anyagként tekintünk rá, de halmazállapotát változtatva, anyaga is változik. Amennyiben egy jégdarabot, mint szilárd anyagot, hő hatásának tesszük ki, folyékonnyá változik, majd tovább hevítve gőzzé, így légneművé válik. A tudomány mai ismerete szerint nem létezik több halmazállapot, de feltételezhetjük, hogy csak a mi világunk számára szűnik meg az anyag további ismerete. További érdekessége, hogy folyékony halmazállapotú közegben megváltozik a bele helyezett testre ható gravitációs erő.

A víz (latin: aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-monoxid). Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C, 101,3 kPa nyomáson. A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. A Föld felületének 71%-át víz borítja. Geológiai értelemben a víz egyszerre két csoportba tartozik: ásvány és kőzet. Ásványként az oxidok és hidroxidok ásványosztályba és annak 1. alosztályába (egyszerű oxidok) közé tartozik. Kőzetként monomineralikus, a hidrogén-oxid ásványból álló üledékes kőzet. Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A vér ozmózisnyomásának normál szinten tartásában is jelentős szerepe van. Ajánlott a napi legalább 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása, ez alapvető igénye szervezetünknek. Két-három napnál tovább az orvostudomány mai állása szerint az ember nem élheti túl a vízhiányt. A víz rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.

A víznek +4 °C fokon a legnagyobb a sűrűsége. Télen a folyóknak és tavaknak csak a teteje fagy be, így a jég alatt megmarad az élővilág. A jégben a vízmolekulák kristályt alkotnak, ennek neve: molekularács. A víz jó oldószer. 1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik. A víz megfagyásakor kialakuló kristályszerkezetben hidrogén-híd kötések alakulnak ki, amelynél a hidrogén atommagok közti távolság nagyobb, mint a kovalens kötésű hidrogén és oxigén atommagok közti távolság, és egyre inkább eltávolítja egymástól a vízmolekulákat. Ez okozza azt, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé és fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata megnő (mintegy 9%-kal). Ezért úszik a jég a vízen. Savasságának és lúgosságának értéke 15.74 pK.

A víznek számtalan megjelenési formája van. A víz a felszínen elsősorban mint forrás, patak, és tó jelenik meg. Csapadékként eső, ónos eső, jégeső, harmat, köd, dér, hó és zúzmara formájában. A felszín alatti vizek a talaj- és rétegvizek. A víz érrendszerként hálózza be a földet. A tiszta víz az életet hordozza.

Masaru Emoto 1943 júliusában született Jokohamában. A jokohamai egyetem bölcsészettudományi karának nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett diplomát. 1986-ban Tokióban megalakította az IHM Vállalatot. 1992 októberében a Sri Lanka-i Colombo Nyílt Nemzetközi Egyetemén Alternatív Gyógyászatból szerzett doktorátust. Jelenleg az IHM Általános Kutatóintézet vezetője és tiszteletbeli elnöke a non-profit szervezetként működő Nemzetközi Víz az Életért Alapítványnak.

Dr. Masaru Emoto japán kutató, a tokiói Hado Institute vezetője, a "Hado" jelenségről szóló számtalan könyv szerzője. A "Hado" szó (ejtsd: hadou, ami az angol shadow "árnyék" szóra rímel) a hullám és mozgás szavakból áll össze. Az alábbi definíció az, ahogy Dr. Emoto leírja a jelenséget, amely számos jelentős felfedezéshez vezetett a víz természetét illetően. ...

Teljes bejegyzés >Szólj hozzá!